Csütörtökön az előadásokat követően az egyetem fajtaérték-kutatásának borokban mért eredményét mutatjátok be a vendégeknek. Azoknak, akik a tudományos világon kívülről érkeznek, elmondod, hogy a gyakorlatban mit jelent a fajtaérték-kutatás?
A fajtaérték-kutatás a szőlőfajták termesztési és borászati lehetőségeinek kiértékelésével foglalkozik. Azt vizsgáljuk, hogy a helyi fajták milyen termesztési módon, melyik borvidéken, milyen művelésmódon, milyen talaj esetén adnak jó termést. Mire érzékenyek, milyen környezeti tényezőket tolerálnak és milyen körülmények között érzik jól magukat. Fontos az is, hogy milyen jellemzői vannak a fajtából készült bornak, mik a termesztési értékei.
Egy ilyen kutatás végén a fajtáról egy teljes kép alakul ki, aminek segítségével a termelők el tudják dönteni, hogy akarják-e azt telepíteni és termeszteni. A gyakorlatban egy új fajta vagy klón bevezetése nagyon nehéz, mivel egy olyan lassan átalakítható kultúra esetén, mint a szőlő, a mindennapi gyakorlat és a szokások nagyban meghatározzák a döntéseket.
Ezen az alkalmon a kékfrankosra fogtok fókuszálni. Miért tartjátok kiemelt jelentőségűnek ezt a szőlőfajtát?
Elsősorban azért, mert az a bikavér alapja. Emellett ha megnézzük a hazai kékszőlő-termesztést, sajnos mára ez az egyetlen olyan hazai fajta, amelyet akkora területen termelünk, hogy az világszinten is befolyásoló tényező lehet.
A kékfrankos önállóan is komoly értéket képvisel, de ahogy említetted, az Egri borvidéken a bikavér alapjaként különös jelentőséggel bír. Folytattatok már kutatást arra vonatkozóan is, hogy házasításokban hogyan viselkedik?
Igen, nem csak fajta-, de hordótípus-házasításokat is. A tudományos alaposságú vizsgálatok minden esetben megkívánják azt, hogy minden körülményt figyelembe vegyünk. Ez a házasítás esetén extrém módon nehéz. Egy olyan kísérleti beállítás, ami, mondjuk, a házasítását vizsgálná, olyan sok paraméterrel rendelkezik és a tudományos alaposság érdekében annyi lehetőséget ki kellene próbálni (még azokat is, amelyeket a tapasztalataink alapján tudjuk, hogy nem lesznek pozitív eredményűek), hogy egy ilyen vállalkozás szinte lehetetlen feladat elé állít minket.
Ehelyett inkább bizonyos paraméterekre fókuszálunk (pl. szőlőfajta, klón, hordótípus), melyek segítségével egyre közelebb jutunk a teljes kép megismeréséhez.
Ősszel mutattátok be az egyetem borainak megújult arculatát. Mesélnél az új koncepcióról azoknak, akik még nem találkoztak vele?
Ez egy igen hosszú történet, és én személy szerint szívesen mesélem el a borok kóstolásával ezt a koncepciót, amire lesz lehetőség a konferencia első napjának estéjén. Dióhéjban talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az Academia Birtok megszületésével az Egyetemhez és a fenntartó Egri Főegyházmegyéhez is méltó, a borvidéket a mai kihívásokkal teli világban képviselni tudó borászat született. Gyakorlatilag erre készülünk 2016 óta.
Melyik előadást, programot várod a legjobban az idei meetupon?
Szeretem más nemzetek nézőpontját megismerni bizonyos kihívások kapcsán, így idén leginkább a két buborékos borvidékről idelátogató termelő előadását várom. Ma nagyon népszerűek ezek a termékek, és kíváncsi vagyok, hogyan alakul a mindennapi élet, és milyen jövőbeli terveket vizionálnak ezek a borászatok.
You must be logged in to post a comment.